A színház harmadik bemutatóját mindenki nagy izgalommal várja, hiszen hosszú idő után újra mesejáték készül a Radnóti Színházban. Szabó Magda Bárány Boldizsár című meséje Őri Rózsa ötlete nyomán és rendezésében kerül színpadra.

Honnan jött az ötlet, hogy a Bárány Boldizsárból mesejáték legyen?
Életem első olvasmányélménye volt a Bárány Boldizsár. 1958-ban adták ki a könyvet, és egyszer egy karácsonyra megkaptam. Én akkor pár éves lehettem, és nagyon megszerettem, mindig ezt olvastam.
Már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy színpadra kellene állítani, és most lehetőséget kaptam Bálint Andrástól, hogy megrendezhessem. Kovács Krisztina dramaturggal munkához láttunk, és Kriszta átírta a verses mesét színdarabbá, szerintem remekül.

Mit szeretsz ebben a mesében?
Ez egy egyszerű történet, de közben fordulatos és izgalmas is, sok humorral fűszerezve. A főhős, Bárány Boldizsár, a darab végére rájön – és eközben a gyerekekkel is megérteti –, hogy mit szabad és mit nem lehet tenni az életben, hogy csak olyat szabad csinálni, amivel másnak nem okozunk kárt, mást nem bántunk meg vele. Ez a mese arról szól, hogy ha rosszat cselekszel, annak következménye van, és a rosszat neked magadnak kell jóvá tenni, és ez egy nehéz, kellemetlen feladat.

Melyik korosztálynak szól majd az előadás?
Talán leginkább a négy-tíz éveseknek, de reményeim szerint a gyerekekkel érkező felnőttek is jól fognak szórakozni.

Nem féltél az eltelt évek alatt, hogy valaki más megcsinálja?
De igen, főleg amikor zöld utat kaptunk Bálint Andrástól, és elkezdtünk dolgozni, akkor féltem a legeslegjobban, hogy valaki le fog előzni az utolsó pillanatban.

Régi vágyad volt az is, hogy a Bárány Boldizsár zenés mesejáték legyen?
Kezdetben talán nem gondoltam erre, de most egészen biztosan éreztem, hogy zenés mesét kell csinálni. Egyértelmű volt, hogy a Vodku együttes tagjai – akik a Cseresznyéskerttől fogva gyakorlatilag háziszerzői lettek a színháznak – írják a zenét. A zenekar nagy lelkesedéssel fogott neki a munkának, és most már javában folynak a zenei próbák, a daltanulások.

A mese szereplői állatok. Milyen lesz a díszlet és a jelmez?
Hosszasan kerestem díszlet- és jelmeztervezőt és megtaláltam egy lelkes fiatalembert,  Cziegler Balázst. Látványos, szép díszletet és jelmezeket tervezett, olyat, ami – reméljük – elvarázsolja a gyerekeket.

Kik fognak játszani az előadásban?
Négy színész fog benne játszani, de mivel rengeteg szerep van ebben a mesében, a többit a Vodku együttes tagjai és a színház műszaki dolgozói fogják eljátszani. Mindenki nagy örömmel tanulgatja a dalokat és a prózai részeket.

Életed első rendezése lesz a Bárány Boldizsár…
Izgulok is. De azt gondolom, hogy ezalatt a harminc év alatt, amit színházban eltöltöttem rendezőasszisztensként, már annyi rendezővel dolgoztam, annyi félével, annyi műfajban, hogy ugyan nem végeztem el a főiskolát rendezőszakon, de komoly szakmai gyakorlat volt számomra a színházban eltöltött három évtized.

Gyerekdarabokban is dolgoztál?
Főleg a győri színházban – ahol a Radnóti előtt 9 évig voltam tag –, de a Radnóti Színházban is dolgoztam a Micimackóban. A Micimackó óta nem volt gyerekelőadás ebben a színházban, és ennek már több mint tíz éve.

Az unokáidat beavattad a Bárány Boldizsárral kapcsolatos terveidbe?
Négy unokám van, és az ötödik is mindjárt megszületik. A négyből egy még pici, de a másik három már nagyon várja, hiszen kívülről ismerik ezt a mesét.

Hogyan fogadta a társulat, hogy most egy mesedarabot fog a színház bemutatni? 
Mindenki nagy izgalommal várja a bemutatót. Gyerekdarabot próbálni mindig különös varázs és nagy kihívás. A gyerekek azonnal jelzik, ha valami nem tetszik.

Miért fontos gyerekdarabot játszani?
Egyrészt előbb-utóbb a gyerekekből lesz a színház felnőtt közönsége. De ami ennél is lényegesebb számomra: szeretném, ha a gyerekek látnának valami egyszerű, közérthető és szívhezszóló történetet, ami érzelmileg is hat rájuk, és segít eligazodni ebben a bonyolult világban.