Színlap

Zene: Darvas Ferenc

Dalszöveg: Heltai Jenő és Várady Szabolcs

Zenekar:

Darvas Ferenc/Darvas Kristóf,

Máté-Dévai Gyöngyi / Zigó András,

Belics Zsuzsanna/Tóth Attila, Kedl László, Szűcs Zoltán

Koreográfus: Fejes Kitty

Díszlet: Khell Csörsz

Jelmez: Szakács Györgyi

Dramaturg: Kovács Krisztina

A rendező munkatársa: Őri Rózsa

rendező: Szabó Máté

Az I. felvonás 2., és a II. felvonás 4. dalának szövegét Heltai Jenő írta, a II. felvonás 2. dalának szövege pedig Heltai Jenő: Szabadság c. verse alapján készült.

Bemutató: 2010. március 21.

Az előadás médiatámogatója:

Plakát

Képgaléria

Videogaléria

Reklámspot:

Előzetes Filmmúzeum-ajánlók:

Háttér

A Naftalin című előadás zenéje CD-n is kapható!

Kedves Nézőink!

Heltai Jenő és Várady Szabolcs dalszövegei Darvas Ferenc zenéjére a Radnóti Színház színészeinek előadásában, azaz a Naftalin című előadás zenei anyaga most már nem csak megvásárolható, de meg is nyerhetik.

A Naftalin előadásai alatt az előcsarnokban e célra elhelyezett dobozba dobja be a nevét és elérhetőségét (cím, email cím, telefonszám), mert minden hónap végén 2 db cédét sorsolunk ki december végéig.

Sok szerencsét!

xxxxx

Egy hűtlen házastárs számára ideális megoldás lehet egy jó szekrény, ami kellően tágas, éppen akkora, hogy a szeretőjét elrejtse benne. De mindig akadnak véletlenek, félreértések, ügyes praktikák és ügyetlen hazugságok, amik miatt egy ilyen egyszerű, de kényes helyzetből bonyolult rejtély lesz.

Heltai Jenő népszerű zenés bohózatában egymást érik az olyan pillanatok, amikor az ember már alig akar hinni a szemének (vagy az orrának). De mi tagadás, néha jobb is, ha nem a szemünknek hiszünk, mert ugye a látszat gyakran csal, ahogy a házastársak is.

A Radnóti Színház Naftalin előadásában felcsendülő bájos és szellemes dalok szövegét Heltai Jenő és Várady Szabolcs, zenéjét pedig Darvas Ferenc szerezte. 

A Radnóti Színháznak egy nagy adóssága volt a magyar drámairodalom felé: Heltai Jenő. Pedig kortársainak műveit - Molnár Ferenc, Szép Ernő és Füst Milán drámáit – nagy sikerrel játszotta és játssza a színház, de Heltai, a 20. század első felének egyik legnépszerűbb drámaírója, kabarészerzője, műfordítója és költője eddig hiányzott a repertoárból.
A Naftalin Heltai egyik legtöbbet játszott darabja. Premierje 1908. június 6-án volt a Vígszínházban:

„Pont nyolc óra van s a színpadon már játszanak, mikor a néző mit sem sejtve belép a Vígszínház nézőterére. Néhány pillanat múlva ijedt dörömbölés hallatszik egy szekrényből, az a vaskos, kissé pikáns, hogy ne mondjam: vígszínházi dörömbölés, amely a Varsányi Irén ijedelme nélkül is elárulja a helyzetet. A néző rögtön tisztában van vele, hogy itt a mellőzött és parlagon hevertetett udvarló dörömböl. Világos továbbá, hogy itt egy budapesti lakás leeresztett rollói között dörömbölnek egy francia-szabású magyar bohózatban, tehát Heltai Jenő indította meg ezt a zenebonát és végül a szerelemnek az a nyári hímpora, mely itt a bútorok és tükrök felett csillog, elárulja, hogy ennek a bohózatnak Naftalin a címe. Ezután minden félórában kilép vagy belép valaki ebbe a szekrénybe és körülbelül féltíz óráig ez a szekrény úgy húzódik végig a darab cselekményén, mint egy alapeszme a hősköltészetben, vagy mint egy vörös fonál a ragout-levesben. Ez a szekrény viszi itt a vezérszólamot, sőt ez több annál, egy szimbólum. Szimbóluma annak, hogy a szerelem Budapesten szenvedélyes, de igénytelen; dörömböl, ámde elfér egy szekrényben. (…)
És éppen az a kedves és ötletes Heltai Jenőben, hogy ő neki egy szekrény és egy jó szó valóságos archimedesi pontok, melyekből egy estére való kacagást tud kifordítani a sarkaiból. Mert ha már a bútor és a cím megvan, a többi igazán mellékes. (…)
Heltai Jenő pedig többet is talált: sok-sok tréfát, ötletet, szójátékot, amelyekért ezen a világon kacagás, a túlvilágon pedig bűnbocsánat jár. “
(A színházi hét. 1908/1.)

xxxxx

Anekdota
Miután Heltai Jenő nem kérhetett szabadalmat szellemes mondásaira, sűrűn érte az a szerencse, hogy ötleteivel a mások neve alatt találkozott.
Naftalin című darabjának egyik próbájára magával vitte a Vígszínházba fiatal írótársát, és amikor a színpadon Hegedüs ajkán elhangzott egy elmés és kacagtató vicc, az ifjú titán felsóhajtott:
- De kár, hogy ez a mondás nem nekem jutott eszembe!
Heltai megvigasztalta:
- Legyen nyugodt, fiatal barátom, fog ez a mondás még magának is eszébe jutni!
(Bárdi Ödön: Thália mosolya – Színházi anekdoták)

xxxxx

Döntés
Rettenetes cselekedetre szántam el magamat: fölcsaptam humoristának. Megmentettem az életemet, de milyen áron! Azóta a szabadulás reménye nélkül a humor gályáján evezek.
Heltai Jenő: Önéletrajz (részlet)

xxxxx

Heltai Jenő: A humorista  (részlet)
A humorista olyan ember,
Ki humort űz szakértelemmel,
Fején kalappal vagy anélkül,
Humorizál, míg belekékül,
Fején anélkül vagy kalappal
Humort bocsát ki éjjel-nappal,
Van ezer élce, adomája...
Jóságos ég, be ronda pálya!

Midőn a humorista reggel
Tizenkét óra tájban felkel,
Azonnal egy kis cikket forral
És nyakonönti friss humorral.
Hogy könnyítsen a fáradt elmén,
Kissé a kávéházba elmén,
Ujjal mutatnak ott reája...
Jóságos ég, be ronda pálya!

xxxxx

A humorista
Hogy most Heltai Jenőről írni akarunk, keressük a rövid, a kifejező, az  igaz jelzőt, amely embert és író egyaránt jellemez. Keressük a jelzőt, de amit találunk, attól kissé idegenkedünk. Elcsépelt, agyonhasznált szó, amellyel minduntalan visszaélnek, amelynek értéke a sok cégbitorlás miatt már majdnem devalválódott. És mégsem tehetünk mást a helyébe, ha igazságosak akarunk lenni, mégis le kell írnunk, hogy Heltai Jenő humorista. A kevés, a nagyon kevés igazi magyar humoristák egyike. Humorista! Hányszor halljuk ezt az elnevezést. Kávéházi élcek, apró gonoszságok, ízléstelen szóficamodások mind a humor rovására vétkeznek. 
Azt hihetnők, hogy a humoristák tucatszámra futkosnak közöttünk. Pedig az igazi humorista nagy ritkaság és nagy kincs. Sok mindenfélét kell egyesítenie magában és sok mindennek kell hiányozni belőle. Nem elég, hogy elsőrendű író, aki tisztán lát, pontosan megfigyel és az írás teknikájának minden eszközével rendelkezik. Valami csodálatosan meleg szeretetnek kell élni benne, amely közel hozza témáihoz és alakjaihoz. És ez a szeretet kizárja mindazt a haragot, mindazt a keserűséget, mindazt a gyűlölséget, amelyet éppen közpályán élő ember minduntalan érez és amely olyan jól esik. Az igazi humoristának nem szabad haragudnia a miatt, hogy a parlamentben nálánál tehetségtelenebbek ülnek, hogy a bankigazgatókból udvari tanácsosok lesznek, hogy meggazdagodott uzsorások báróságot vesznek, hogy a színházaknál protekciós darabokat adnak, hogy a házbérét fölemelik és hogy az iskolatársa gazdag leányt vett el feleségül. Ezért olyan nehéz dolog ma humoristának lenni.
(Új Idők 1906/II.)

A legendás Anconai szerelmesek és a néhány éve bemutatott Bástyasétány 77. után újra zenés produkció készült a Radnóti Színházban.

Heltai Jenő 1908-ban írt bohózata két változatban is megjelent: dalszövegekkel és dalszövegek nélkül. A Szirmai Albert zenéjével előadott zenés változat dalszövegei Heltai Jenő versei voltak, melyeket maga a szerző illesztett a prózai jelenetek közé. Heltai meglehetősen rapszodikusan osztotta szét a dalokat: a zenei betétek hol sűrűn következnek egymás után, hol pedig vészesen ritkulnak, a harmadik és egyben záró felvonásba pedig már egyáltalán nem jutott énekelni való.

xxxxx

Kiegyenlítve a zenei arányokat a Radnóti Színház új bemutatójában Heltai Jenő nagyszerű versei mellé a színház felkérésére Várady Szabolcs költő írt új verseket, a régi és az új versekhez pedig Darvas Ferenc szerzett új zenét. A Várady-Darvas szerzőpáros a mai magyar zenés színház egyik legnépszerűbb szerzőpárosa: bájos és szellemes dalaik már sok előadást vittek sikerre.

A társulat színészei számára öröm és kihívás egy zenés bohózatban szerepelni, hiszen a Radnóti Színházban ritkán adatik lehetőségük erre.

Martin Márta

Szeretem megmutatni, hogy komédiázni is tudok. A Radnóti Színházban ezt az oldalunkat kevésbé ismerheti a közönség, ezért mindig felüdülés a színészeknek és a nézőknek is, ha zenés vígjátékot játszhatunk.

Szervét Tibor

A zene egészen máshova hat a nézők lelkében és a színészek lelkében is. Ha sikerül az alakot pontosan megformálni, és megtalálni, hogy az adott pillanatban miért kezd el énekelni, és miért jön elő belőle pont az a dal, akkor az megépíti és megszépíti a színpadi pillanatokat.

Kováts Adél

Operett-musical szakon végeztem a főiskolán. Bár mindig prózai társulatok tagja voltam, vendégként játszottam az Operettszínházban és a Rockszínházban. Sok zenés darabban szerepeltem, gyakran párhuzamosan több előadásban is. A legkedvesebbek ezek közül az István, a király, a Godspell, a Sakk, az Operettszínházban a Nebáncsvirág és itt a Radnótiban az Anconai szerelmesek. Évek óta nem volt zenés darabom, ezért külön örülök, hogy a Naftalint zenés változatban játsszuk.

Csányi Sándor

Szeretek zenés előadásban játszani, hiszen nagy öröm énekelni és táncolni a színpadon. Egyszerűen jó nézni és csinálni is. Kaposváron játszottam utoljára zenés darabokban, már hiányzott is, ezért örülök, hogy most újra van rá lehetőségem. De énekelni most először hall majd a közönség.

Szávai Viktória

Darvas Ferivel már többször dolgoztunk együtt, volt egy közös estünk, ahol Fesztbaum Bélával együtt énekeltük a Darvas-Várady szerzeményeket, amik rendkívül hálás, humorral teli előadói számok. Ma már kevesen tudják, mi is az a színházi sanzon, sajnos a nézők füle teljesen ráállt a musicalre, ezért nagyon örülök, hogy megkíséreljük föltámasztani ezt a műfajt.

Adorjáni Bálint

A színművészetin Bagó Gizella tanárnő vezetésével tanultam énekelni, és ő szerettette meg velem ezt az önkifejezési formát. Szerencsére több olyan előadásban is játszom most a Radnótiban – a Bárány Boldizsárban és a Farkasok és bárányokban is –, amiben van lehetőségem énekelni. Nyáron dolgoztam a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című előadásban Pécsett, és ott egy öt tagú zenekar ült a színpadon, akik csak azt figyelték, hogy mikor támad kedvem nótázni. Szeretek énekelni és táncolni a színpadon és az életben is.

Kritikák

Kultura.hu - Mikes Éva írása

Szinhaz.net - Stuber Andrea írása

Ellenfény - Nagy Gergely Miklós írása