| Heltai Jenő: Naftalin |
|
Az előadás médiatámogatója:
Heltai Jenő: NAFTALIN
Zenekar: Darvas Ferenc/Darvas Kristóf, Kovács Marianna, Belics Zsuzsanna/Tóth Attila, Kedl László, Szűcs Zoltán Fejes Kitty
Reklámspot>>>>
Egy hűtlen házastárs számára ideális megoldás lehet egy jó szekrény, ami kellően tágas, éppen akkora, hogy a szeretőjét elrejtse benne. De mindig akadnak véletlenek, félreértések, ügyes praktikák és ügyetlen hazugságok, amik miatt egy ilyen egyszerű, de kényes helyzetből bonyolult rejtély lesz. Heltai Jenő népszerű zenés bohózatában egymást érik az olyan pillanatok, amikor az ember már alig akar hinni a szemének (vagy az orrának). De mi tagadás, néha jobb is, ha nem a szemünknek hiszünk, mert ugye a látszat gyakran csal, ahogy a házastársak is. A Radnóti Színház Naftalin előadásában felcsendülő bájos és szellemes dalok szövegét Heltai Jenő és Várady Szabolcs, zenéjét pedig Darvas Ferenc szerezte.
A Radnóti Színháznak egy nagy adóssága volt a magyar drámairodalom felé: Heltai Jenő. Pedig kortársainak műveit - Molnár Ferenc, Szép Ernő és Füst Milán drámáit – nagy sikerrel játszotta és játssza a színház, de Heltai, a 20. század első felének egyik legnépszerűbb drámaírója, kabarészerzője, műfordítója és költője eddig hiányzott a repertoárból. „Pont nyolc óra van s a színpadon már játszanak, mikor a néző mit sem sejtve belép a Vígszínház nézőterére. Néhány pillanat múlva ijedt dörömbölés hallatszik egy szekrényből, az a vaskos, kissé pikáns, hogy ne mondjam: vígszínházi dörömbölés, amely a Varsányi Irén ijedelme nélkül is elárulja a helyzetet. A néző rögtön tisztában van vele, hogy itt a mellőzött és parlagon hevertetett udvarló dörömböl. Világos továbbá, hogy itt egy budapesti lakás leeresztett rollói között dörömbölnek egy francia-szabású magyar bohózatban, tehát Heltai Jenő indította meg ezt a zenebonát és végül a szerelemnek az a nyári hímpora, mely itt a bútorok és tükrök felett csillog, elárulja, hogy ennek a bohózatnak Naftalin a címe. Ezután minden félórában kilép vagy belép valaki ebbe a szekrénybe és körülbelül féltíz óráig ez a szekrény úgy húzódik végig a darab cselekményén, mint egy alapeszme a hősköltészetben, vagy mint egy vörös fonál a ragout-levesben. Ez a szekrény viszi itt a vezérszólamot, sőt ez több annál, egy szimbólum. Szimbóluma annak, hogy a szerelem Budapesten szenvedélyes, de igénytelen; dörömböl, ámde elfér egy szekrényben. (…) xxx Anekdota xxx Döntés xxx Heltai Jenő: A humorista (részlet) Midőn a humorista reggel
A legendás Anconai szerelmesek és a néhány éve bemutatott Bástyasétány 77. után újra zenés produkció készült a Radnóti Színházban. Heltai Jenő 1908-ban írt bohózata két változatban is megjelent: dalszövegekkel és dalszövegek nélkül. A Szirmai Albert zenéjével előadott zenés változat dalszövegei Heltai Jenő versei voltak, melyeket maga a szerző illesztett a prózai jelenetek közé. Heltai meglehetősen rapszodikusan osztotta szét a dalokat: a zenei betétek hol sűrűn következnek egymás után, hol pedig vészesen ritkulnak, a harmadik és egyben záró felvonásba pedig már egyáltalán nem jutott énekelni való.
Kiegyenlítve a zenei arányokat a Radnóti Színház új bemutatójában Heltai Jenő nagyszerű versei mellé a színház felkérésére Várady Szabolcs költő írt új verseket, a régi és az új versekhez pedig Darvas Ferenc szerzett új zenét. A Várady-Darvas szerzőpáros a mai magyar zenés színház egyik legnépszerűbb szerzőpárosa: bájos és szellemes dalaik már sok előadást vittek sikerre. A társulat színészei számára öröm és kihívás egy zenés bohózatban szerepelni, hiszen a Radnóti Színházban ritkán adatik lehetőségük erre.
Martin Márta Szeretem megmutatni, hogy komédiázni is tudok. A Radnóti Színházban ezt az oldalunkat kevésbé ismerheti a közönség, ezért mindig felüdülés a színészeknek és a nézőknek is, ha zenés vígjátékot játszhatunk.
Szervét Tibor A zene egészen máshova hat a nézők lelkében és a színészek lelkében is. Ha sikerül az alakot pontosan megformálni, és megtalálni, hogy az adott pillanatban miért kezd el énekelni, és miért jön elő belőle pont az a dal, akkor az megépíti és megszépíti a színpadi pillanatokat.
Kováts Adél Operett-musical szakon végeztem a főiskolán. Bár mindig prózai társulatok tagja voltam, vendégként játszottam az Operettszínházban és a Rockszínházban. Sok zenés darabban szerepeltem, gyakran párhuzamosan több előadásban is. A legkedvesebbek ezek közül az István, a király, a Godspell, a Sakk, az Operettszínházban a Nebáncsvirág és itt a Radnótiban az Anconai szerelmesek. Évek óta nem volt zenés darabom, ezért külön örülök, hogy a Naftalint zenés változatban játsszuk.
Csányi Sándor Szeretek zenés előadásban játszani, hiszen nagy öröm énekelni és táncolni a színpadon. Egyszerűen jó nézni és csinálni is. Kaposváron játszottam utoljára zenés darabokban, már hiányzott is, ezért örülök, hogy most újra van rá lehetőségem. De énekelni most először hall majd a közönség.
Szávai Viktória Darvas Ferivel már többször dolgoztunk együtt, volt egy közös estünk, ahol Fesztbaum Bélával együtt énekeltük a Darvas-Várady szerzeményeket, amik rendkívül hálás, humorral teli előadói számok. Ma már kevesen tudják, mi is az a színházi sanzon, sajnos a nézők füle teljesen ráállt a musicalre, ezért nagyon örülök, hogy megkíséreljük föltámasztani ezt a műfajt.
Adorjáni Bálint A színművészetin Bagó Gizella tanárnő vezetésével tanultam énekelni, és ő szerettette meg velem ezt az önkifejezési formát. Szerencsére több olyan előadásban is játszom most a Radnótiban – a Bárány Boldizsárban és a Farkasok és bárányokban is –, amiben van lehetőségem énekelni. Nyáron dolgoztam a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című előadásban Pécsett, és ott egy öt tagú zenekar ült a színpadon, akik csak azt figyelték, hogy mikor támad kedvem nótázni. Szeretek énekelni és táncolni a színpadon és az életben is.
Fotók: Koncz Zsuzsa A képek jogdíjasak!
|
