A legendás Anconai szerelmesek és a néhány éve bemutatott Bástyasétány 77. után újra zenés produkció készült a Radnóti Színházban.

Heltai Jenő 1908-ban írt bohózata két változatban is megjelent: dalszövegekkel és dalszövegek nélkül. A Szirmai Albert zenéjével előadott zenés változat dalszövegei Heltai Jenő versei voltak, melyeket maga a szerző illesztett a prózai jelenetek közé. Heltai meglehetősen rapszodikusan osztotta szét a dalokat: a zenei betétek hol sűrűn következnek egymás után, hol pedig vészesen ritkulnak, a harmadik és egyben záró felvonásba pedig már egyáltalán nem jutott énekelni való.

Kiegyenlítve a zenei arányokat a Radnóti Színház új bemutatójában Heltai Jenő nagyszerű versei mellé a színház felkérésére Várady Szabolcs költő írt új verseket, a régi és az új versekhez pedig Darvas Ferenc szerzett új zenét. A Várady-Darvas szerzőpáros a mai magyar zenés színház egyik legnépszerűbb szerzőpárosa: bájos és szellemes dalaik már sok előadást vittek sikerre.

A társulat színészei számára öröm és kihívás egy zenés bohózatban szerepelni, hiszen a Radnóti Színházban ritkán adatik lehetőségük erre.

Martin Márta

Szeretem megmutatni, hogy komédiázni is tudok. A Radnóti Színházban ezt az oldalunkat kevésbé ismerheti a közönség, ezért mindig felüdülés a színészeknek és a nézőknek is, ha zenés vígjátékot játszhatunk.

Szervét Tibor

A zene egészen máshova hat a nézők lelkében és a színészek lelkében is. Ha sikerül az alakot pontosan megformálni, és megtalálni, hogy az adott pillanatban miért kezd el énekelni, és miért jön elő belőle pont az a dal, akkor az megépíti és megszépíti a színpadi pillanatokat.

Kováts Adél

Operett-musical szakon végeztem a főiskolán. Bár mindig prózai társulatok tagja voltam, vendégként játszottam az Operettszínházban és a Rockszínházban. Sok zenés darabban szerepeltem, gyakran párhuzamosan több előadásban is. A legkedvesebbek ezek közül az István, a király, a Godspell, a Sakk, az Operettszínházban a Nebáncsvirág és itt a Radnótiban az Anconai szerelmesek. Évek óta nem volt zenés darabom, ezért külön örülök, hogy a Naftalint zenés változatban játsszuk.

Csányi Sándor

Szeretek zenés előadásban játszani, hiszen nagy öröm énekelni és táncolni a színpadon. Egyszerűen jó nézni és csinálni is. Kaposváron játszottam utoljára zenés darabokban, már hiányzott is, ezért örülök, hogy most újra van rá lehetőségem. De énekelni most először hall majd a közönség.

Szávai Viktória

Darvas Ferivel már többször dolgoztunk együtt, volt egy közös estünk, ahol Fesztbaum Bélával együtt énekeltük a Darvas-Várady szerzeményeket, amik rendkívül hálás, humorral teli előadói számok. Ma már kevesen tudják, mi is az a színházi sanzon, sajnos a nézők füle teljesen ráállt a musicalre, ezért nagyon örülök, hogy megkíséreljük föltámasztani ezt a műfajt.

Adorjáni Bálint

A színművészetin Bagó Gizella tanárnő vezetésével tanultam énekelni, és ő szerettette meg velem ezt az önkifejezési formát. Szerencsére több olyan előadásban is játszom most a Radnótiban – a Bárány Boldizsárban és a Farkasok és bárányokban is –, amiben van lehetőségem énekelni. Nyáron dolgoztam a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című előadásban Pécsett, és ott egy öt tagú zenekar ült a színpadon, akik csak azt figyelték, hogy mikor támad kedvem nótázni. Szeretek énekelni és táncolni a színpadon és az életben is.