Március 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából társulatunk három tagja részesült kitüntetéstben.

Szervét Tibor Érdemes Művész kitüntetést, 

Őri Rózsa, rendezőasszisztens, súgó a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét és

Wachtlerné Ádám Erika, öltöztető (férfi) tárvezető a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztjét kapta.

A díjakhoz szeretettel gratulálunk!

Szervét Tibor 1997 óta tagja a Radnóti Színház Társulatának. Emlékezetes alakításai között szerepel még a Vígszínházban Cyrano és Ivanov, a Radnóti Színházban pedig Tomao Nicomaco az Anconai szerelmesekben, Asztrov a Ványa bácsiban, Kopjáss István a Rokonokban, a Tóték Postása és Pirandello IV. Henrik című drámájának címszerepe. De minden szakmai díjnál és elismerésnél fontosabb, hogy Szervét Tibor a közönség kedvence: a Radnóti színház nézőinek szavazata alapján eddig hét alkalommal nyerte el az évad legjobb férfiszínészének járó díjat és három alkalommal a Súgó-csiga díjat, melyet szintén a közönség szavazatai alapján ítélnek oda. A Radnóti Színházban a Farkasok és bárányok, az Apacsok, az Oidipusz gyermekei és a Naftalin című előadásokban láthatja őt a közönség.

“… úgynevezett hős-színésznek indult, hősi karakterszínész lett… Koncentrált és sugárzó, megbízható és váratlan ereje van, és különös képessége arra, hogy egy-egy jellemet – melyek egymástól néha nagyon távol esnek – magáévá tegyen…”

Őri Rózsa 1988 óta tagja a társulatnak. Évtizedeken át számos rendező mellett dolgozott rendezőasszisztensként pótolhatatlan segítséget nyújtva. Régi álma vált valóra azzal, hogy a színház ez év februárjában bemutatta Szabó Magda: Bárány Boldizsár című meséjét, mely hosszú évek óta az első gyerekelőadás a Radnótiban. A nagysikerű mesejáték – mely egyben Őri Rózsa első rendezése is – az ő ötlete nyomán jött létre.

Fotó: Gordon Eszter

Ádám Erika

Hogy fogadtad a hírt, hogy állami kitüntetésben részesülsz?

Amikor megláttam a Miniszterelnöki Hivatal levelét a postaládámban, kétségbeestem. Aztán mikor elolvastam az értesítését arról, hogy kitüntetést kapok, még mindig nem értettem miről van szó és nem akartam elhinni.

Meglepett ez a díj, de nagyon örülök neki. Visszaigazolás nekem arról, hogy amit csinálok, azt jól csinálom.

Hány éve dolgozol a Radnóti Színházban?

Kimondani is szörnyű, de 28 éve. Ez volt az első munkahelyem, és a mai napig is ez az egyetlen. Világ életemben nagy színházbajáró voltam, és mindig arra vágytam, hogy színházban dolgozzak, és amikor munkát kerestem, elmentem egy telefonfülkébe, és végighívtam minden színházat, hogy kell-e kellékes, öltöztető vagy bárki. És éppen a Radnótiban volt egy hely. Először női öltöztető voltam, és utána kerültem a fiúkhoz.

Kiket jobb öltöztetni férfiakat vagy nőket?

Hát… a férfiakat.

Hogy néz ki egy átlagos napod?

Általában előző este előkészülök a másnapi előadásra: kivasalom az ingeket, napközben pedig elmegyek a tisztítóba, cipészhez.  Figyelnem kell arra is, hogy a jelmezek milyen állapotban vannak, kell-e őket javítani. Fél négy, négy körül jövök be. Ha próba van, elteszem a próbaruhákat és kikészítem a jelmezeket. Előadás alatt –ha szükséges – segítünk egymásnak a női öltöztetővel. Az előadás után megvárom, amíg a színészek levetkőznek és elpakolom a jelmezeket és előkészülök a következő napra.

Mik voltak a legemlékezetesebb vagy legnehezebb munkáid?

Sokmindent láttam már az évek alatt. A Jubileumban például elásták a jelmezeket az előadás végén, és azokat nekem kellett előásnom egy hatalmas homokkupacból. A Háztűznézőben minden előadás előtt be kellett saraznom mindenkinek a csizmáját, és előadás után ugyanúgy le kellett szednem a sarat. A Jubileumban Széles Lacinak volt egy bőrkabátja, amit befújtak tejszínhabbal, és azt nekem kellett letakarítanom, ahogy Szervét Tibor nadrágját is a Szilvia, a K.-ban, amit egy kecske kakilt le.

Ha lenne kívánságod, milyen darabban öltöztetnél szívesen?

Egy rokokós előadásban szívesen dolgoznék, amiben igazi paróka van, térdharisnya, térdnadrág a fiúknak, fodros ingekkel és rizsporos parókákkal.

Van kedvenc előadásod?

Ha sikeres egy előadás, akkor azt mindenki szereti. A műszak és mindenki a színfalak mögött. Azt szokták mondani, ha egy előadást a műszak néz hátulról, akkor az jót jelent.

Te most melyik előadást nézed hátulról?

A Naftalint. De tulajdonképpen minden darabhoz úgy kötődik az ember, ahogy a színészek. Ha szeretik az előadást és szívesen lépnek színpadra, akkor szívesen veszik fel a jelmezeket is. És jólesik hallgatni, amikor az öltözőben még a hetven-nyolcvanadik előadás után is megbeszélik, hogy jó volt-e az adott jelenet, és még mindig próbálják csiszolni, javítani, amit nem éreznek jónak.

Mi az a darab, amit egyáltalán nem láttál, mert annyira sok öltözés volt benne?

Például Az ideális férj ilyen volt, mert Hirtling István nagyon sokat öltözött benne. Nem volt olyan pillanat, amikor benézhettem volna, csak részleteket láttam belőle. De szeretem, amikor az előadás alatt sok gyorsöltözés van, és egy pillanat alatt kell ruhát cserélni. Nagyon jó az az izgalom és kapkodás, ami ilyenkor a színfalak mögött van. Az Apacsokban Csányi Sanyi például folyamatosan öltözik.

Előfordult már, hogy más szerepet is vállaltál a színházban. Játszottál előadásokban.

Statisztaként szerepeltem gyerekdarabokban, pár éve a Szentistvánnapi búcsúban szinte végig a színpadon voltam, most pedig a Bárány Boldizsárban játszom. 

Amiben nagy sikered van Egér Editként.

Meg is lepődtem rajta. A próbaidőszak alatt rettegtem a szereptől és sok álmatlan éjszakám volt, mert ez egy szöveges szerep. De Rózsa nagyon sokat segített, és amikor kétségbeestem, ő biztatott. A bemutató óta már többször ment az előadás, de még mindig nagyon izgulok. Remélem, ez a lámpaláz el fog múlni valamikor és felszabadultan játszhatom.

Fotó: Gordon Eszter